Kovács Ágnes (néprajzkutató)
| Kovács Ágnes | |
| Született | Kolozsvár |
| Elhunyt | 1990. január 30. (71 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Lengyel Dénes |
| Gyermekei | Lengyel László |
| Szülei | Ferenczy Zsizsi Szentimrei Jenő |
| Foglalkozása | néprajzkutató |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/2-2-138)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Ágnes (Kolozsvár, 1919. október 31. – Budapest, 1990. január 30.) néprajzkutató.
Életútja[szerkesztés]
Középiskoláit a kolozsvári 3. sz. Középiskolában (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1957-ben [4] Szentimrei Jenő leánya, Szentimrei Judit testvére, Lengyel Dénes irodalomtörténész neje, Lengyel László közgazdász, politológus anyja.[5] Középiskolát szülővárosában a Református Leánygimnáziumban végzett (1938), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán néprajz szakos diplomát szerzett (1944). Budapesten a Kelet-európai Tudományos Intézet, majd a Néprajzi Múzeum, 1963-tól az MTA néprajzi kutató csoportjának tudományos munkatársa.
A kalotaszegi Ketesd mesekincse c. válogatása az Erdélyi Múzeumban (1944/3) jelent meg. A mesekutatásról s a mesegyűjtés módszereiről szóló tanulmányai szakfolyóiratokban láttak napvilágot; több népmesegyűjtemény és népijáték-ismertetés szerzője. Kidolgozta a magyar állatmesék típusmutatóját, majd a készülő magyar népmesekatalógus tipológiáját. Népmesegyűjtés, mesekiadás c. cikkét a Korunk (1959/2) közölte, ugyanitt (1960/2) Kiel-Koppenhága-Bukarest c. alatt az első nemzetközi mesekutató kongresszusról számolt be s a romániai Folklór Intézetben tett látogatása nyomán a román-magyar összehasonlító mesevizsgálat szükségére figyelmeztetett.
Kötetei[szerkesztés]
- Kalotaszegi népmesék I-II (Budapest, 1943);
- A kalotaszegi Ketesd mesekincse (ETF 188. Kolozsvár, 1944);
- Székely népköltési gyűjtemény I-II (Gergely Pállal, Budapest, 1956);
- A rátótiádák típusbemutatója (Budapest, 1966);
- A tűzmadár (Benedek Elek Magyar mese- és mondavilág c. gyűjteményének új kiadása. III. kötet, szöveg- és szómagyarázatokkal, befejező tanulmánnyal. Budapest, 1989).
Díjak, kitüntetések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ |Kolozsvári véndiákok honlapja[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információk[szerkesztés]
- Balogh Edgár: Benedek Elek mesekincse kapcsán. Korunk, 1990/2
.svg){kind=small}